Súlyzós edzés kismamáknak? Igen vagy nem? Tapasztalataim a várandósság 2. trimeszterében

Október végén még örömmel újságoltam a Facebookon, hogy 2 hét alatt 6x is eljutottam sportolni a konditerembe. Nos, ahogyan azt már a legelétől tapasztaltam, a várandóssággal bármelyik nap érhetik az embert meglepetések és ezek közül elég sok sajnos fizikailag is kellemetlen. Az általános fáradtságon túl még egyéb nehezítő tényezők is addig fokozódhatnak egyik napról a másikra, hogy még az ágyból se bírok kikelni és elkeseredésemben csak sírni bírok. Az 5-6. hónapban volt pár nagyon kellemetlen napom így.

A kellemetlen mondjuk enyhe eufemizmus, inkább a “kegyetlenül kurvarossz” vagy az “egyenesen szar” lehetne megfelelő… 🙂

Megértettem az üzenetet: még többet kell pihenjek. De 2 hét edzésszünet után a héten végre úgy éreztem, hogy itt az ideje ismét egy kicsit sportolni, megmozgatni az izmaimat és lementem a kondiba. Nagyjából 1,5 óra edzés után elképesztően felfrissülve távoztam a teremből, rég volt már ennyire jó 🙂 Boldoggá tett nagyon és büszke is voltam magamra, mert összeszedni és elszánni magam sem volt annyira egyszerű.

Jól esik, hogy a sportnak köszönhetően erősnek érezhetem magam a várandósság alatt is!

MiT sportolok mostanában?

#1 Bemelegítéssel szoktam kezdeni: SMR henger, dinamikus nyújtások, ezekre nagyjából 15-20 percet szánok.

#2 Nagyon jól esik mostanában egy kis kardió: egy ellipszis géppel kerültem komolyabb barátságba. Ettől nem fáj a pocakom se (séta közben pl. gyakran előfordul, hogy kellemetlenül húzódnak a hasizmaim, ezért a teremben nem futópadozok külön), az ellipszis viszont nagyon kényelmes, nem terheli meg a testem, az ízületeim. Általában 12-15 percet töltök rajta, nagyon kellemes, beszélgetős tempóban. Bár nem hiszek a mítosz 140-es pulzuskorlátban, amit a várandósság alatt, sport közben, meg amúgy sem “szabad átlépni”, de azért ügyelek arra, hogy alatta maradjak. Ez a 120-130 bpm egyébként pont az a tartomány számomra, ami tényleg nem megterhelő, de a 15 perc végére azért szépen leizzadok.
Jó volt látni, hogy a 2 hét kihagyás és a korábbinál sokkal több pihenő mennyire jó hatással volt a pulzusomra, mert ugyanazt a 15 perces kardiót átlag 10bpm-mel kevesebbel tudtam a héten teljesíteni.

#3 Súlyzós edzés. Amihez épp kedvem van, azt csinálom. Nagyon szeretek evezőgépezni (hogy erősítsem a hátam), különféle lábgépeket kipróbálgatni, egykezes súlyzókkal fekvenyomni, fej fölé nyomni, tricepszre gyakorlatokat végezni, no meg persze bicózni 🙂 A kondis/bodybuilder kultúrából a várandósságom alatt nagyon jól tudok meríteni, mert az izolált gyakorlatokat nagyon élvezem most. Néha kezembe kerül egy-egy kettlebell is, goblet guggolásokat szívesen csináltam még pár hete vele, ezt tervezem is megint, de a héten nem esett volna jól, ezért nem csináltam.

Bár amikor odaállok egy lábgéphez, még mindig az az első gondolatom, hogy: istenem, miért nem guggolnak ezek az emberek ehelyett?!:-) De most sokat tudok belőle profitálni én is, szóval azt mondom,

mindenféle edzésformának meg lehet a helye az életünkben, ha nem táplálunk tévhiteket a témában.

Pl. A zumba is egy lájtos és ráadásul jópofa kardió lehet, aki bírja a stílust, csak csodákat ne várjon tőle a fogyni vágyó nők hada, mert komoly eredményeket kemény és kitartó (és értelmes, progresszív) munkával lehet elérni.

Örülök, hogy a korábbi évek kitartó munkájával szépen megerősítettem a hátam, a derekam, így még a 7. hónap elején sem fájnak. Fáj helyette más sajnos 🙂

Nagyon tudom tehát ajánlani emiatt is a súlyzós edzéseket a nőknek, mert a várandóssággal járó változások egy részében nagy segítséget jelent a szervezetünknek.

A várandósság alatt általában minden gyakorlatból 3 vagy 4 sorozatot végzek, átlag 6-10 közötti ismétlésszámmal (jellemzően inkább 8-10).

#4 Levezetésnek nagyon szeretek farmer walkozni, mert 2×10 kg-val háromszor körbesétálni a termet számomra felfrissülés, nem pedig megterhelés:-) Edzés közben nagyon szépen, végig kontroll alatt tudom tartani magam, hogy a súlyok használata ne jelentsen problémát. Az elmúlt évek edzésmunkája miatt, ehhez van szokva a testem, így számomra a súlyok használata teljesen természetes dolog.

Aktív élet – a lehetőségekhez mérten

A 2. trimesztert lassan elhagyva, igyekszem mozogni minden nap, ameddig még bírok. A pocak növekedésével ez egyre nehezebb lesz. Ennek keretében a kutyánkkal reggelente szoktam sétálni egy hosszabbat, bár van, hogy csak ő futkározik én meg egy helyben állva nézem:-) Nem baj, legalább levegőn vagyok, és ettől is szépen visszaálmosodom már reggel 9-re 😀

Reggeli séta közben

Szóval ha edzek, ha nem, minden nap szoktam sétálni 1-2 órát, emellett a (dinamikusan változó) lehetőségekhez képest igyekszem aktív pihenésre és sportra is energiát szánni, de próbálok nem türelmetlennek lenni és még többet pihenni, ha arra van szükség. Meg elfogadni, ha épp egyszerűen szar és valahogy kivárni míg jobb lesz. Meg nem elkeseredni ilyenkor. Nem mindig egyszerű, na!

A várandósság egy ilyen business számomra és várom még, hogy mit tartogat!