Edzés császármetszés után? Csináld úgy, mint én!

Előzmények

Az életmódváltásom után a sport a mindennapjaim része lett, 3 éve pedig rátaláltam az erőemelésre, ami a szenvedélyemmé vált. Egyértelmű volt számomra, hogy a sportot a várandósságom alatt is folytatom. A terhelésemet az aktuális állapotomhoz igazítottam, mellette sokat pihentem. Egyre kisebb súlyokkal (a végén már anélkül), a várandósságom 39. hetéig, végig edzettem és még többet sétáltam. Az edzés testileg és lelkileg is feltöltött, így a várandósságom nem jelentett valódi terhességet. Tudtam, hogy a baba születésével nagy változások elé nézünk, de azt is tudtam, hogy a szülés után is szeretnék majd edzeni járni, mert ez az életem, az életünk része.

Közvetlenül a szülés után

Természetes szülésre készültem, de másként alakult. A szülés és a szülést követő napok életem legkeményebb napjai voltak, 48 óra alvás nélkül, kimerülve, ráadásul egy műtéttel “megfejelve”, nagyon mély kezdést adtak a regenerációmnak.

A császármetszés ténye a felépülés lehetséges útját alapvetően meghatározta. Nem mehettem azon az úton, amin a hüvelyi úton szült anyák tudnak menni, óvatosabbnak kellett lennem, hiszen egy komoly hasi műtétből való felépülés volt a feladat. Meg persze az, hogy belerázódjak az anyaságba, a szülői hétköznapokba és mindabba a terhelésbe, ami ezzel jár. De biztosan tudtam, hogy szeretnék visszamenni edzeni.

Amit viszont ennél is jobban akartam, hogy a testem újra megfelelően tudjon működni. Ez mindennél előbbre való volt.

Edzés császármetszés után? a titok: regeneráció lépésről lépésre

A szülés utáni első 3-4 hónap

A sportos életmódom a műtétből való felépülést nagyban segítette, napról napra éreztem, hogy egyre jobban vagyok. Számomra a császármetszés ténye sosem volt nagyon akadályozó nehezítő tényező. Lassabban talán, de mindent ugyanúgy tudtam csinálni már a kezdetektől, nem voltak emiatt fájdalmaim. (Ebben a bejegyzésben írtam arról, hogy mivel is járt a műtét pontosan.)

A hátam viszont veszettül fájt: a hasizmaim semmilyen szinten nem nyújtottak támaszt, a babát szoptatni és ellátni, mindenféle sportmúltam ellenére rettentően megviselt fizikailag. Hasszorítót egy alkalommal viseltem csak, hogy enyhítsen a hátfájásomon, mert egyébként azt szerettem volna, ha a testem magától tud megerősödni.

3 hét után kezdtem mozogni itthon, majd Jessie Mundell 10 hetes C+F programját csináltam végig. Napi szintű sétákra is nagyjából ekkortájt indultam, és ezek, ahogy a várandósság alatt is, most is nagyon sokat adtak. (Életemben nem sétáltam még ennyit, mint az elmúlt 1 évben 🙂 )

9 héttel szülés után voltam először a gyógytornászomnál, mert tudtam, hogy egységcsomagok helyett saját programra van szükségem a megfelelő eredményekhez. Jessie Mundell online programjával ellentétben Kittitől személyre szabott gyakorlatokat kaptam és a masszázs, amit az egyes kezelések során még csinált, nagyon jól esett mindig.

3 hónappal szülés után mentem le a konditerembe, addig otthon tornáztam. Vagy épp ott, ahol arra lehetőségem volt.

3 hónap után elkezdtem végre biciklizni is (teremben), ami pici változatosságot hozott a mozgásba. Jól esett kimozdulni az otthoni környezetből is.

Nagyjából 3-4 hónap volt, hogy újra a réginek érezhettem magam: lement a várandósságom alatt felszedett plusz súly, a tornának köszönhetően a 4. hónap végére megszűnt a hátfájásom és végre az aranyeremnek is búcsút inthettem. A szülés utáni regenerációm első nagyobb szakasza ekkor zárult le.

A munka folytatódott: a szülés utáni 4-6. hónap

Intenzíven dolgoztunk azon, hogy erősödjek. Nem tudtuk megbecsülni, hogy mikor tudok majd visszatérni edzeni, mert ez az egész az én kitartásomon és a belefektetett munkámon, na meg persze a testemen túl, a pihenésre adott lehetőségeimen is múlott. Ezt az időszakot mindenestől kihasználtuk arra, hogy azokat a gyakorlataimat, amikhez súlyzót kell a nyakamba venni (pl. guggolás) az alapoktól újraépítsük, illetve azokat a problémákat, amiket a gyakorlatok végzése során hajlamos vagyok elkövetni, kijavítsuk. Sokat dolgoztunk pl. azon, hogy a gerincemet a lehető legjobban tudjam kontrollálni, szintén azért, hogy hosszú távon a súlyzós munka ne okozzon problémát tartáshiba miatt.

Már 4 hónap eltelt! Nem voltál türelmetlen?!

Dehogynem! Néha úgy éreztem, hogy elveszünk a részletekben. Például, amikor lábujjtornát kezdtem csinálni, pedig a lábfejem egészsége az egész mozgásláncom működésének minőségére kihat és így egyáltalán nem elhanyagolható terület. Néha türelmetlen voltam, de azért jó volt, hogy jutott idő olyan dolgokra is, amikre korábban még sosem fordítottam kellő figyelmet.

Azért is voltam türelmetlen, mert ekkorra már nagyon kezdtek hiányozni azok a mozgásformák, ahol az egész testemet egyben használom, ezért többször voltam úszni is, amire évek óta nem is volt példa, mert nem a kedvencem a dolog 🙂

Mindig abból építkeztem és töltődtem, amiből csak tudtam.

Összességében a gyógytornával célzottan erősítettük a medencémet, a törzsemet, a fenekemet, a hátamat. A hasizmaim szerencsére már nagyon hamar ismét el tudták látni a funkciójukat és erős támaszt voltak képesek nyújtani, Kitti is többször dicsérte. Jól tettem, hogy már a 3. héten elkezdtem foglalkozni vele. A kitartó munkámnak köszönhetően a fejlődésem folyamatos volt és erre büszke is vagyok.

Zöld lámpa a súlyzós edzéshez: 6,5 hónappal szülés után

Annak idején az orvos 6 hónapot javasolt arra, hogy visszamenjek edzeni, és végül ez így is alakult. De ehhez kellett az is, hogy előtte egy jó 4 hónapos, egyénre szabott gyógytornát kitartóan végigcsináljak.

Csodálkozol, hogy ilyen sokáig tartott? Hiszen nekem még sportmúltam is van.

“Mások már 6-8 héttel szülés után visszamennek hordozós tornázni meg futni, vagy akár crossfittelni.” – gondolhatod.

De én épp azért csináltam így, hogy ne csak sportmúltam, hanem -jövőm is legyen! A saját utamat jártam, lépésről lépésre.

Azok, akik elsietik, bizony nem feltétlen fogják bevallani, hogy valójában mennyi fájdalmat tekintenek normálisnak a gyakorlataik közben és hogy mennyi egyéb apró kellemetlenségről gondolják azt, hogy normális. Nekem semmi ilyenem nincs és ha lesz, akkor le fogom vonni a tanulságokat, változtatok és elmondom nektek, hogy tanuljatok belőle ti is. (Persze vannak szerencsés alkatok is, akiknek tényleg nincs semmi problémájuk, én viszont úgy sejtem, hogy ők sokkal kevesebben vannak, mint amennyinek tűnik, hogy vannak.)

Úristen! Végre edzek!

Visszamentem edzeni közel 7 hónappal a szülés után. Bár lehetne, én mégsem rohanok sehova, ésszel csinálom továbbra is. Ez most észrevehetően nagy terhelés a testemnek, ezért az első héten tudatosan priorizáltam a pihenést és az alvást az edzések másnapján. Szoktatom a testem hozzá ahhoz, hogy mostantól heti 3x fix időpontban igazi, intenzív edzéssel terhelem, mert sajnos anyaként ami nem adatik meg, és ami a fejlődéshez és regenerációhoz nagyon fontos az az, hogy eleget tudjak aludni és pihenni. Alvás alatt fejlődünk igazán, remélem tudok majd így is.

Az első edzéshét tapasztalatai alapján az erőszintem ott van, ahol a terhesség alatt abbahagytam az erőemelés alapgyakorlatait és ennek azért eléggé örülök! 🙂

Az egészben egyébként még az a hihetetlen számomra, hogy meg mertem engedni magamnak ezt a heti 3 fix alkalmat. Ha te is anya vagy, akkor tudod, hogy ilyen “önző” döntéseket mennyire nehéz lehet meghozni. Szerencsére a férjem ugyanannyira szeretné, hogy le tudjak menni edzeni, mint én, ezért nagyon támogató ebben. Számomra pedig hihetetlen jól esik, hogy 1 órát felnőtt társaságban lehetek és hogy esélyem sincs ott lent másra gondolni mint az edzés, ez pedig az egész családunk jóllétére egyértelműen pozitívan hat.