Anya vagyok és vállalkozó.

Elkezdtem írni egy blogposztot a nehézségeimről és a rengeteg kétségről, amikkel küzdök mostanában.

Aztán dühös lettem és kitöröltem az egészet a picsába.

Anya vagyok és vállalkozó. Kurva nehéz dolog ez a kettő együtt. Eredményt várok hamar, miközben megtanultam nálam okosabb vállalkozóktól, hogy a siker bizony évek munkája alatt jön össze egyik napról a másikra.

Fáradt vagyok, mert amikor nem a gyerekeimmel vagyok meg az itthoni teendőket intézem, akkor vagy tanulok vagy edzem, vagy edzést tartok vagy csak simán agyalok a munkámon.

Ami a testedzés és a life coaching és a bloggerkedés valami egyedülálló ötvözete, amit úgy hívnak: Nemes-Nagy Anna.

Aki ha akar videókat csinál vagy csak simán blogposztot ír vagy coach-ol vagy edzést tart vagy épp napokig semmi látványosat nem csinál, mert hányingere van az egész fake instagram és facebook világtól és attól, hogy komplett családok live-okban élik az életüket, ahelyett hogy ÉLNÉNEK.

Aki végletekig őszinte mindabban, amit csinál.

Szóval rájöttem, hogy büszkének kell lennem magamra, hogy ott tartok, ahol. Ami egyfelől nagyjából zéró, másfelől pedig igenis hatalmas eredmény. Ugyanis az elmúlt hónapokban mást sem csináltam, csak következetesen igent mondtam egy valakire: magamra.

Őrzöm a magamba vetett hitem és táplálom ezerrel.

Útkeresésben vagyok és folyamatosan tanulok. Most épp edzőnek. Bár nem mindig látványos, amit csinálok, az nem jelenti azt, hogy nem dolgozom kurva keményen és hogy nincs értelme az erőfeszítéseimnek.

Apró lépésekkel haladok előre, mert így tudok.

Én vagyok a lassú víz, aki partot mos.

Szóval a mai üzenetem nektek: minden egyes igenre, amit magatoknak adtatok, jár a vállveregetés és a selfhighfive! Legyetek büszkék magatokra és mindarra a munkára, amit magatokért tesztek!