Tegnap egyszerűen ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy túrógombócot egyek, de nem akartam zsírban és szénhidrátban gazdag verziót enni, ezért kerestem egy diétásabb verziót. A google első találata természetesen Shapeshifter oldalára vezetett, aki mostanság a LifeTilten csillogtatja ínycsiklandó receptjeit.
Az ottani receptet egy-két ponton módosítottam, az alábbiak szerint:
Hozzávalók:
A gombócokhoz:
25 g tönkölybúza dara
125 ml 1,5%-os tej
125 g zsírszegény túró (az Aldiból)
1 szem stevia édesítő (helyettesíthető más módon is, pl. nyírfacukorral)
csipetke só
A morzsához:
2 db roggen ropogós tönkölykenyér (szintén Aldi)
egy fél marék natúr földimogyoró
fahéj
Shapeshifter receptje szerint jó sűrű grízt főztem a tönkölydarából, főzés közben raktam bele az 1 szem steviát, hogy a meleg tejben fel tudjon oldódni, és raktam bele egy csipet sót is. Amikor ez elkészült (kb 5 perc), levettem a tűzről és hagytam hűlni, majd hozzákevertem a túrót. Langyosan még eléggé krémes volt az állaga, de nem bírtam ki, azért csináltam két gombócot és befaltam 🙂 Mindez este volt, szóval ezután a hűtőbe raktam a masszát és másnap reggel csináltam meg a morzsát is.
Késes aprítógépbe raktam a 2 tönkölykenyérkét és a kis marék mogyorót, majd felaprítottam, ezután száraz serpenyőben az így elkészült keveréket megpirítottam, óvatosan, figyelve, nehogy odaégjen. Érdemes időben levenni a tűzről, hiszen a forró serpenyőben ezután is sül még a morzsa, könnyen odakap. Miután levettem, megszórtam fahéjjal és összeráztam. A masszából gombócokat formáztam és a friss morzsával megszórtam. Uzsonnára ettem végül, így 2 teáskanál cukormentes baracklekvár is csúszott hozzá, nagyon nagyon fincsi volt 🙂 El tudom képzelni dióval, mandulával vagy más magokkal is – ha ilyen olajos magot teszünk hozzá, számoljuk bele az aznapi zsírfogyasztásunkba! Nekem most belefért.
0 hozzászólás