Coca Cola testébresztő 6 km :))

Honnan is kezdjem… Talán a felkészülésemnél. Vagyis inkább a felkészülésem hiányánál 😀 Legutoljára szerdán futottam és nagyon rosszul ment. Amúgy a kondijaimat szoktam pörgősebb hiitekkel kezdeni, de nagyjából ennyi. Ja, a tegnapi estém az nagyon stresszesre sikeredett ráadásul, sztk-s alkalmazottakkal vitatkozni, epic. Magyar egészségügy. Csak be ne kerüljön az ember. Aztán még pörgött ezen az agyam. Gondoltam is, hogy jó lesz egy ilyen kis kikapcsolódás, mint ez a futás. A kitűzött előzetes cél 42 perc volt.

Délelőtt vásárlós-rohangálós programom volt, ebédre összedobtam egy fincsi lazacos tésztát, aztán ledőltem egy órára aludni. Összekaptam magam, odamentem a helyszínre, felvettem a rajtszámom. A rajtszámomon amúgy eredetileg 2-es rajtzóna szerepelt, de jeleztem, hogy jó lesz nekem az a 4-es is 😀 Most jobban sikerült a cuccaim összerakása, az mp3 is remekül működött:) Mondjuk majdnem elhagytam a fülhallgatómról a kis műanyag bizbaszt, de megtaláltam szerencsére. Kijött drukkolni a családom, pont össze is futottunk még a verseny előtt is 🙂 Tök jó volt. 10-15p átmozgatást végeztem bemelegítés gyanánt. Aztán beálltam a rajthoz. Az idő nem is lehetett volna ennél jobb: napsütés, de árnyék is, kellemes 25 fok, lágy szellők, minden adott volt.

Iszonyú jó volt a hangulat, aztán ahogy áthaladtunk a rajtvonalon, futott rajtam a hideg olyan jó érzés volt a tömeggel együtt futni 🙂 Igazi boldogságérzés 🙂 Jól belekezdtem amúgy az elején, 7 perc alatti kilométert futottam. Aztán a 2-es tábláról valahogy lemaradtam, de az idő alapján tudtam, hogy már túljutottunk rajta. Aztán jött a 3. kilométer, ott picit kezdett nehéz lenni, de akkor a Kós Károly sétányos fordító felé összepacsiztam pár emberrel 🙂 Ettől mindig jó kedvem lesz. Meg próbáltam befelé figyelni jobban, bár amikor a Vajdahunyad vára mellé értünk nehéz volt, mert olyan paprikás krumpli illat terjengett, hogy majdnem dobtam egy hátast 😀 Futás közben az erős illatoktól teljesen kész vagyok (parfüm bleehhhh). Aztán  a Hősök terénél pont kanyarodott egy esküvői menet, cukik voltak, láttam a menyasszonyt is 🙂 Dudáltak, mi meg tapsoltunk és integettünk :)) Aztán a 3. kilométert elhagyva már nagyon érett a frissítés gondolata, picit melegem volt, meg hát azok a rohadt emelkedők 🙂 Azt hiszem 3,5 km után, már szinte 4 km-nél volt a frissítő. Utána meg még egy emelkedő az 5. km felé közeledve. Az volt azt hiszem az egyik legnehezebb része, de fülemben a Highway to hell szólt, ami sokat dobott a helyzetemen :)) Aztán az 5. km után már úgy is mindegy alapon, szerencsére az előtte megmászott emelkedőn immáron lefelé lehetett futni. Igyekeztem visszanyerni a sebességem, visszatettem a Highway to hellt és erre futottam be a célba, még egy cuki kis hajrára is futotta! 😀 Majdnem meghaltam LOL. Aztán átvettük az érmet, ami szerintem csodaszép! Elvileg háromszög alakú, piros érem járt volna, de az elfogyott (ezt hogy sikerült megszervezniük, azt nem tudom :D), de amit én kaptam szerintem még szebb mint az a piros 😛

És az eredményem? 41:55!!! Ez minden várakozásomat felülmúlta! Nagyon boldog vagyok tőle 🙂

Jó volt ez a verseny, mert nagyon közönségbarát volt, ha jól emlékszem, akkor vagy 3-4x is találkoztam a családommal meg egy barátnőmmel menet közben 🙂

A cél után rögtön kaptam a kezembe szórólapot, hogy június 2-án is lesz verseny 😀 De az az időpont sajnos nem jó nekem, úgyhogy egy darabig marad a sima futás 🙂

A végén volt még egy vicces dolog, a versenyközpontban bementem a női wc-be, és mire végeztem már férfi wc volt 😛 Máskor talán mielőtt leszedik a női feliratot egy férfi wc-ről megkérdezhetnék, hogy vannak-e még bent hölgyek 😛 Eheheheh

A futás jutalma egy balkán burger meg egy fröccs volt a Kertemben 😀 szeretek versenyre járni 😀

Köszi a drukkolást <3